Nagyon úgy tűnik, hogy – bár sokan ezzel hitegetnek – a kriptodevizák sem immunisak a tőzsdei mozgásokra, Ezt bizonyítja, hogy a piaci eladási hullám hatására 21 milliárd dollárt vesztettek a kriptodevizák is – írja a MarketWatch.
Az eső olajáraktól és romló finomítói környezettől szenvednek a nagy olajtársaságok is, így hiába a tőzsdeindexek szárnyalása, az olajcégek masszívan alulteljesítenek. A 4 vizsgált olajóriásból egyedül a BP tudta megverni az elemzői várakozásokat, így rajta kívül a társaságok idén 10 százalékos árfolyamzuhanást szenvedtek el. Elsőre furcsa az olajvállalatok árazása egymáshoz viszonyítva, de a piac ritkán téved.
Jeff Bezos, az Amazon vezére és egyben a világ leggazdagabb embere az utóbbi napokban 1,8 milliárd dollárt érő Amazon-részvénytől szabadult meg – számol be a hírről a CNBC.
A Deutsche Bank tőkepiaci pályafutása alatt még soha nem esett meg olyan, hogy ne lenne olyan elemző, aki vételre ajánlja a bank papírjait. Egészen mostanáig.
Az elmúlt hónapokban sorra dőltek a rekordok a világ tőzsdéin, ahogy egyre magasabbra kúsztak a részvényárfolyamok, úgy került egyre több cég közel ahhoz, hogy belépjen az ezermilliárd dolláros piaci értékű tőzsdei vállalatok táborába. Az elmúlt hetek emelkedésével most a Google anyacége, az Alphabet került be az elit klubba.
Hamarosan még boldogabb lehet Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója, ugyanis nem kell már sok ahhoz, hogy az árfolyam elérje azt a szintet, ahol komoly összegben hívhat le kedvezményes áron részvényopciót. Egyes becslések szerint ezzel akár 100 milliárd forintnak megfelelő összeggel gyarapodna vagyona.
Hiába emelkedik az olaj ára az amerikai-iráni feszültség következtében, a Saudi Aramco árfolyama esik. A befektetők elkezdték árazni egy esetleges újabb szabotázs lehetőségét. A koronaherceg által vágyott 2000 milliárd dollár alá esett a vállalat értéke.
A költségcsökkentésekkel párhuzamosan egyre kevesebb elemzést írnak a nagy befektetési házak a piacon lévő cégekről. A trend mindenhol megfigyelhető, de különösen Európában jelent akkut problémát, ahol mindehhez a MiFID 2 is hozzájárul – írja a Financial Times.
Napról napra látnak napvilágot a klímaváltozással és környezetszennyezéssel járó természeti és társadalmi katasztrófák hírei. Bár a piacon évek óta elérhetőek már a környezeti és egyéb fenntarthatósági szempontokat előtérbe helyező befektetési alapok, az emberek idén kattantak csak rájuk igazán. Olyannyira, hogy ezekbe a befektetésekbe idén annyi pénz folyt be, mint az utóbbi tíz évben összesen. És nincs megállás: egyes becslések szerint két év múlva már több mint ezermilliárd, 20 éven belül pedig 20 ezermilliárd dollár áramlik ESG-alapokba. Jó hír, hogy már itthon is több alapkezelő kínálatában megtalálhatóak ezek az alapok, mostani cikkünkben össze is gyűjtöttük ezeket.
Egy új tanulmány szerint egyetlen, nagy játékos manipulálta a bitcoint két évvel ezelőtt, amikor a kriptodeviza árfolyama közel 20 000 dollárig emelkedett.
A Tesla a tegnapi árfolyamemelkedéssel már a legnagyobb piaci értékű autógyártó, globálisan pedig feljött a negyedik helyre.
A világ legnagyobb kapitalizációjú kriptodevizája a Bitcoin, de a forgalom most már tartósan magasabb a Theterben.
10 milliárd dollárnál is értékesebb lehet a következő pár évben a Revolut – mondta Nikolay Storonsky, a fintechcég vezérigazgatója a Learn Bondsnak.
Jelentősen alulteljesítik a piacot az elmúlt egy évben a legnagyobb kapitalizációjú technológiai részvények a Microsoft kivételével. A tavaly ünnepelt ezermilliárd dolláros tőkepiaci érték komoly növekedési korlátnak is tűnik, aminek elérését a 2010-es évek aranykora biztosította: a gigászok úgy tudtak félelmetes ütemű növekedést mutatni saját részpiacukon, hogy nem látszott valódi konkurencia, az ígéretesnek tűnő kisebb cégeket pedig felvásároltak. Úgy tűnik az aranykornak és a békés egymás melletti életnek vége. Könnyen lehet, hogy a gigászok egymás piacaira lépve ütköznek egymással, vagy adott területen hatalmassá vált cégekkel kerülnek szembe, ahogy ezt már látjuk a streaming szolgáltatások, a kiskereskedelem, a fizetési szolgátatások vagy éppen a felhőszolgáltatások piacán.
2017-ben a magyar tőzsde sztárpapírja volt az Opus, az elmúlt másfél évben, a legutóbbi magyarországi parlamenti választások óta azonban lefeleződött a részvények árfolyama. A cégcsoport gyakorlatilag minden stratégiai szempontból fontos szektorban jelen van, a Konzum beolvasztásával az ötödik legnagyobb vállalat lett a budapesti tőzsdén és növekedési ígéretekből sincs hiány. Akkor mégis miért esik az árfolyam?
Igencsak terjedelmes, nettó 18, disclaimerrel együtt bruttó 23 oldalas elemzéssel állt elő a német Kalliwoda Research a közepes méretű hazai vállalatok tőzsdei indulását segítő XTend piacon jegyzett Cybergről. A hatás nem is maradt el, 10 százalékot ugrott a magyar cég árfolyama, brutális, 20 ezer forintos forgalom mellett.
Az olaj árfolyamának május óta tartó esése felvetette a kérdést, hogy milyen hatást fejthet ki a régiós olajcégek árfolyamára. Megnéztük, hogy a három nagy regionális olajtársaság, a Mol, az OMV, és a PKN Orlen közül melyik a legérzékenyebb az olajárra. Ezentúl összehasonlítottuk a Mol és két nagy régiós riválisának az árazását, melyből kiderült, hogy a PKN vitathatatlanul a legdrágább a trióból, cserében kevésbé függ a klasszikus olajipartól, aminek a hanyatlása előbb vagy utóbb elkerülhetetlenül be fog következni a jelenlegi tendenciákat figyelembevéve.
A legtöbb befektető elgondolkodik azon, hogy ha a globális gazdaság gyengül, akkor mégis mi hajtotta a világ tőzsdéit az év első felében? A Societe Generale kvantitatív csapatának vezetője szerint a válasz: 77 nagy tőzsdei cég. De mi lesz, ha ők is kiesnek?
Miután hétfőn az amerikai részvénypiacok ismét csúnya esést szenvedtek el a gazdasági lassulással és esetlegesen a bankrendszeri likviditáshiánnyal kapcsolatos félelmek hatására (amelyeket maga az amerikai pénzügyminiszter is fűthetett), a kriptodevizák is beszakadtak és a kedd délutáni állapot szerint 10-20%-kal értek kevesebbet, mint 24 órával ezelőtt.
Nem mozdultak eddig érdemben az amerikai tőzsdék, a befektetők a kereskedelmi háborúval kapcsolatos hírekre figyelnek.
Dinamikus bérnövekedés várható.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Szerinte a nyugati szövetségeseknek folytatniuk kell Ukrajna támogatását.
Az elrettentéstől a tárgyalásokig vannak tervek.
Az érintett országok szerint ez az összeg nem elégséges.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
